2015. május 4.

Szabadság utáni punny

... és kedvetlenség, a muszáj-ok okozta ennui, vagy mi, a naplóba, az út során összegyűjtött papírkák ragasztgatása, friss emlékek idézgetése - tényleg ott voltunk, tényleg megtörtént... A meglódult kert és a sok szín vigasztal azért, s holnap új kezdet is: V. dolgozni kezd a Félmellűnél. Remélem, jó korszak indul.

2015. április 30.

Bp - Sopron

... Sopron - München - Bühl - Nürburgring... Ez utóbbi éppen zárva, 4 óra múlva nyit... Kicsit dőlt a gőz a fülemen, de most már berendezkedtünk a várakozásra, Nürburg falucskában, a vár alatti vendéglőben. Végül is, van könyv, kötés, a kocsiból lehet hallgatni a lent dübörgő autókat, akik miatt mi most nem mehetünk körbe... Tegnap még reggel 9 órai nyitást írtak, mire ideértünk, 17:15 lett belőle... De talán addig eláll az eső és száraz lesz a Nordschleife.

2015. április 22.

Már egy hete

Budapesten vagyunk, jobbára evéssel és találkozókkal töltve az időt. Az idő kegyes, kellemes tavaszi meleg van, s esőt is csak egyszer láttunk. Remek helyeken voltunk enni, voltunk a hagyományos Locsolótúrán is, amit egy ötéves kisgyerek kezét szorongatva tettem meg... Izzasztó volt! Főleg az elmosott, leomlott ösvényrészek miatt.


Budapest a régi, nem változott, a Duna továbbra is félelmetesen nagy a Liffey-hez képest.


S kaptam egy üveg magyar whisky-t, melyet félretettem az 50. születésnapomra. Egyikből sincs még egy, meg kell becsülni!

2015. április 14.

2015. április 13.

9. nap

Lienz-től már mondhatni, ismerős vidéken jártunk, mert voltunk itt, a csodaszép 111-es úton pár éve. Nem mentünk messzire, csak Szlovéniáig, Bled taváig. Fura volt, mert az utak minősége átcsapott ismerősen hepehupásba, s már csak egyféle benzinkút volt az út mentén. Bled kastélyát néztük meg először, majd kiadós ebéd, miközben a Health and Safety-nek fittyet hányó építőmunkások bravúrjait figyelhettük. Még sosem dolgozott toronydaru pontosan a fejem felett... Szállást adhoc módra találtunk, régi pártvilla, Tito rezidenciája, nagy, kongó szobákkal, csodás kilátással...

2015. április 12.

8. nap

Comótól a havas hegyek között és hágókon át Dél-Tirol felé. Minden tele almásokkal, és szép birtokokkal. A már ismert fogadó már bezárt a szezon végeztével Dobbiaco-ban, ezért Ausztriában néztünk szállást, egy pincérnő segített. Így kerültünk Lienz-be, egy sörfőzdéből lett hotelbe. Remek! A legjobb fürdőszoba eddig, s a Wiener Schnitzel-ük sem utolsó!

2015. április 11.

11.

... Mert még a tó partján, a szemközt csillogó éjjeli fények közt is eszembe jutsz. Nem csak ma, nem csak most... De ma különösen.